Webáruház nyitás jogi feltételei, webshop nyitás feltételei 2016-ban

Akár már létezik a webáruházunk, akár még csak fontolgatjuk, hogy belevágunk az „internetes kereskedésbe” a következőkben hasznos információkat tudhatunk meg a webáruház készítésének és üzemeltetésének, előírásairól, szabályairól, a webáruház készítés jogi feltételeiről.

Kérje ingyenes ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek) mintánkat

Kell-e vállalkozás a webáruház nyitáshoz?

Gyakran jön megkeresés, hogy egyáltalán kell-e valamilyen vállalkozási forma, számlaképesség egy webáruház nyitásához, üzemeltetéséhez. A válasz egyszerű, „Igen, kell”. Célszerű kikérni könyvelőnk, jogi képviselőnk tanácsát, állásfoglalását amennyiben webáruház nyitásán törjük a fejünket. Fontos hogy tisztába legyünk kötelezettségeinkkel valamint, a vállalkozás elindításának menetével, mert az interneten történő kereskedés nem mentesít senkit a számlaadás, adófizetés és egyéb a vállalkozáshoz kapcsolódó kötelezettségek alól! A webáruház nyitásának alapvető feltétele a számlaképesség.
Termék, vagy szolgáltatás értékesítéshez szükséges tevékenységi kör, vagy körök megléte („4791 - Csomagküldő, internetes kiskereskedelem” tevékenységi kör megléte.)

Kereskedelmi szakképesítés

Internetes és csomagküldő kiskereskedelem végzéséhez nem szükséges kereskedelmi szakképesítés.

Bejelentési kötelezettség a jegyzőnél

Minden webáruház tulajdonos köteles bejelenteni a kereskedelmi tevékenységét a székhelye szerinti jegyzőnél. A bejelentés illetékköteles, díja 3.000 Ft.

Kereskedelmi tevékenység bejelentéséhez használt formanyomtatvány minta

Hatósági próbavásárlások

A hatóságok próbavásárlások során ellenőrzik, hogy eleget tesz-e az adott webáruház a tájékoztatási kötelezettségeinek, továbbá panasz esetén, a törvényben előírtak szerint járnak-e el.

Szintén ellenőrzik, hogy a webáruház rendszer, amelyet használ, megfelel-e a törvényi előírásoknak működési szempontból. Biztosak vagyunk benne, hogy Ön is szeretné elkerülni, hogy „hiányosságok” miatt bírságot kelljen fizetnie, ezért fontos odafigyelni a következőkre.

Általános adatok megjelenítési kötelezettsége

Az 2005. évi CLXXI. törvény 6. §-a tartalmazza, hogy mely adatokat kell a honlapon feltüntetni.

6. § Az Ektv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon, magyar nyelven legalább a következő adatokat, illetve tájékoztatást közzétenni:
a) a szolgáltató nevét, amennyiben a szolgáltató nem természetes személy, képviselőjének nevét is;
b) a szolgáltató lakcímét, illetve székhelyét, telephelyét;
c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét;
d) amennyiben a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály valamely nyilvános nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát;
e) amennyiben a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, illetve minősítéshez vagy akkreditációhoz kötött, ezt a tényt az engedélyező hatóság (minősítő, akkreditáló szerv) megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély (minősítés, akkreditációs határozat) számával;
f) ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát;
g) a szabályozott szakmák gyakorlásának körében:
ga) annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését, amelynek a szolgáltató akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja;
gb) a természetes személy szolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának, valamint annak a tagállamnak a megjelölését, ahol ezt a szakképzettséget, illetve fokozatot megszerezte;
gc) hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés módjára;
h) az adott szolgáltatáshoz kapcsolódóan a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 8. §-ának megfelelő tájékoztatást.”

Röviden összefoglalva:

• a szolgáltató neve
• képviselőjének neve
• szolgáltató székhelye, telephelye
• elérhetőség adatok
• e-mail cím
• adószám
• bejegyző bíróság/hatóság adatai
• nyilvántartási szám
• engedélyező hatóság adatai
• engedély száma

Kötelezően megjelenítendő adatok a termékről

A webáruház üzemeltetőnek még a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni a termék lényeges tulajdonságairól.

A webáruházunkban megjelenített termékekkel kapcsolatos kötelező információk követelmények, melyeket meg kell jelenítenünk:

• A termék(ek) neve(i),
• A termék(ek) ismertetője magyar nyelven,
• Jó minőségű termék fotó(k)
• Akciós ár megjelenítése esetén, az akció időtartamának megjelölése (kezdete, vége),
• Áru, vagy szolgáltatás ellenértékének meghatározása, kiskereskedelmi felhasználók részére minden esetben a bruttó, áfával terhelt árral, az egységárra vonatkozó szabályozás betartása mellett

Megrendelés elküldése előtti tájékoztatás

2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 5. §-a Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó szabályok tartalmazza, hogy a megrendelés elküldését megelőzően a webáruház köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:

5. § (1)39 A szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat.
(2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni;
b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;
c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről;
d) a szerződéskötés lehetséges nyelveiről;
e) arról a - szolgáltatási tevékenységére vonatkozó - magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető.
(3) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek kölcsönös megállapodással eltérhetnek a (2) bekezdés rendelkezéseitől.
(4) Nem kell alkalmazni e § rendelkezéseit a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján történő szerződéskötésre.

Röviden összefoglalva (nem is annyira röviden):

• A teljes „általános szerződés feltételek” dokumentumot letölthetővé kell tenni a vásárló számára (ugyanakkor tartalmaznia kell a visszaigazoló levélnek melyet elektronikus formában küld a webáruház rendszer a vásárló részére).
• Rendelés menetének ismertetése: azaz milyen lépéseket kell tennie a vásárlónknak a termékek megrendeléséhez.
• A megkötött szerződés írásban foglalt-e, ha igen hol kereshető vissza.
• Szerződés nyelve.
• Rendelési információk: amelyben ismertetésre kerül, hogy a vásárlás regisztrációhoz kötött-e vagy sem, továbbá mikor történik a megrendelések feldolgozása, visszaigazolása, teljesítése (Jó tanács: nem árt tájékoztatni a vásárlókat, hogy a megjelenített termék képek csak illusztrációként szerepelnek, és eltérhetnek a valóságtól !).
• Az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről.
• A szolgáltatási tevékenységére vonatkozó magatartási kódexről és annak hozzáférhetőségéről.

Megrendelés után visszaigazolás küldésének kötelezettsége

Törvény szabályozza, hogy megrendelés után visszaigazolást kell küldeni a megrendelés létrejöttéről, legkésőbb 48 órán belül.

2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 6. § (2) A szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól.

Adatbeviteli hibák

A fenti törvény szabályozza azt is, hogy a szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását.

6. § (1) A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását megrendelésének elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen lehetőség hiányában az igénybe vevő megrendelése nem minősül szerződéses nyilatkozatnak.

Adatvédelmi bejelentés

Webáruház indítása előtt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál be kell jelentenünk az adatkezelést. Segédlet a webáruházak adatvédelmi bejelentésének kitöltéshez »

A NAIH 8 napon belül nyilvántartásba veszi az adatkezelést és kiállítja az adatvédelmi nyilvántartási számot, melyet természetesen fel kell tüntessünk az adatvédelmi tájékoztatóban. Jelenleg ingyenes, így semmi okunk nincs ezt elmulasztani.

Adatvédelmi tájékoztató

A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 20. §-a kimondja, hogy (1) Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező.

(2) Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő a 6. § (5) bekezdése alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.
(3) Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet a (2) bekezdés szerinti információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is.
(4) Ha az érintettek személyes tájékoztatása lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a tájékoztatás megtörténhet az alábbi információk nyilvánosságra hozatalával is:
a) az adatgyűjtés ténye,
b) az érintettek köre,
c) az adatgyűjtés célja,
d) az adatkezelés időtartama,
e) az adatok megismerésére jogosult lehetséges adatkezelők személye,
f) az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek ismertetése, valamint
g) ha az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételének van helye, az adatkezelés nyilvántartási száma, kivéve a 68. § (2) bekezdésében foglalt esetet.

A fenti adatoknak kell az adatvédelmi tájékoztatóba kerülnie.

Szavatosság, jótállás

A webáruház a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik, ezt hívjuk kellékszavatosságnak vagy szavatosságnak. Tehát amennyiben a megvásárolt termék hibás vagy a hiba a használat során később jelentkezik, akkor az EU valamennyi tagállamára vonatkozó egységes szabályozás, az 1999/44/EK irányelv alapján fogyasztó a fogyasztási cikk átadásától számított két éven belül élhet szavatossági jogaival. Magyarországon a szavatossággal kapcsolatos szabályozás a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) található.

A szavatosság mellett Magyarországon létezik a kötelező jótállás, vagy hétköznapi és közismert nevén a „garancia” jogintézménye. A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet határozza meg, hogy mely új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki az eladó jótállási kötelezettsége. E termékekhez köteles a webáruház jótállási jegyet mellékelni. A jótállás időtartama egy év. Fontos kiemelni, hogy a kötelező jótállás kizárólag a Magyarország területén megvásárolt új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki, azaz külföldön megvásárolt termékek meghibásodása esetén a kötelező jótállásból eredő jogokra fogyasztóként nem hivatkozhatunk.

Amennyiben egy megvásárolt termékre van kötelező jótállás, akkor a szavatossági jogok és a jótállásból eredő jogosultságok párhuzamosan érvényesíthetőek.

Elállási jog

A vevőt internetes vásárlás esetén elállási jog illeti meg.

Az „elállás jogának” ismertetése: a 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollevők között kötött szerződésekről szóló törvény alapján. (Jó tanács: Az sem baj ha a törvény teljes egészében elérhetővé tesszük, továbbá a vásárlóknak „hétköznapi nyelvre” átfogalmazva is megjelenítjük a törvény tartalmát az oldalunkon)

Az elállási jog azt jelenti, hogy az interneten (távollevők között) megkötött szerződéstől jogszabályi felhatalmazás alapján egyoldalúan visszaléphetünk és a termék visszaküldése esetén követelhetjük a kereskedőtől az általunk kifizetett összeg visszatérítését. Az elállási jog kompenzálja azt, hogy a vásárlás előtt nem volt lehetőségünk a termék megvizsgálására, kipróbálására, illetve üzembe helyezésére.

A termék átvételétől és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződés megkötésétől számított 14 napon (naptári nap!) belül élhetünk elállási jogunkkal. Az általános szabályok szerint a határidőbe a termék átvételének, illetve szolgáltatás esetén a szerződéskötés napja nem számít bele.

Természetesen a 14 napos határidő alatt bármikor elállhatunk a szerződéstől, de a jóhiszeműség és a tisztesség általános követelménye szerint a termék átvételét követően, annak jellegének, tulajdonságának és működőképességének megállapításához szükséges használatot követően döntsünk a termék megtartásáról vagy esetleges visszaküldéséről.

Erre nagyon figyeljünk: Ha a vállalkozás az elállási vagy felmondási jogra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, úgy az elállási vagy felmondási idő 12 hónappal meghosszabbodik.

A szolgáltatónak az elállást követő 14 napon belül vissza kell térítenie a fogyasztó részére a termék árát.

Elálláskor kizárólag a termék webáruház részére történő visszaküldésének közvetlen költségeit viseli a vásárló. Ezzel összefüggésben a termék ingyenes kiszállításának díját sem lehet utólag a vásárlóra terhelni.  A webáruház az elállás/felmondás miatt egyebek mellett sem kötbérfizetési kötelezettséget, sem bármilyen pénzbeli büntetést nem róhat ránk.

Végül, de nem utolsó sorban az elállás jogának gyakorlása esetén az ügyintézés menetének ismertetése: azaz milyen formában kell jeleznie a vásárlónak az elállási szándékát (pl.: írásban, stb.).

Csomagolási és környezetvédelmi kötelezettségek

Ha csomagolószer kerül felhasználásra a webáruház működése során, akkor környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni. Az a webshop, amelyik nem használ csomagolóanyagot, mert a terméke eleve csomagolva van az nem lesz környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezett.

Jogszabályok

2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól
Polgári Törvénykönyv
45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól
210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről