A Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR), érinti a webáruházakat?
5
Mi az a Kiterjesztett gyártói felelősség?
Az Európai Unió szigorú irányelvekben határozta meg, hogy a tagállamaiban keletkezett hulladéknak minél nagyobb részét újra kell hasznosítani. Ezért az Európai Uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően 2023. július elsejétől Magyarországon is egyes termékek körforgásos hulladékkezelésének költségeiért a gyártók, termelők, forgalmazók lesznek felelősek.
EPR, azaz extended producers responsibility, magyarul kiterjesztett gyártói felelősség.
Kormányrendelet
Az érintett termékeket a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól című kormányrendelet szabályozza, mely ide kattintva a netjogtár felületén tovább olvasható.
Mely termékekre vonatkozik az EPR?
A következő körforgásos termékek gyártóira vonatkozik regisztrációs és díjfizetési kötelezettség (a teljesség igénye nélkül, leginkább a webáruházakban árult termékeket kiemelve):
- csomagolóanyagok,
- elektromos és elektronikus berendezések,
- gépjármű alkatrészek,
- gumiabroncs,
- reklámhordozó anyagok,
- textil termékek
Webáruház termék csomagolás beletartozik az EPR-be?
Pontosítsuk mit hív a törvény csomagolásnak, így eldönthetjük, hogy webáruházunkra vonatkozik-e a kiterjesztett gyártói felelősség.
Csomagolás: valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden árut a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek; csomagolás lehet:
a) a fogyasztói vagy elsődleges csomagolás, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó számára az értékesítés helyszínén;
b) a gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás, amely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, ha ezeket az egységeket a fogyasztó részére értékesítik, vagy ezek az egységek csupán a polcok feltöltésére szolgálnak, és a csomagolást a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani, valamint
c) a szállítási vagy harmadlagos csomagolás, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai átadásnál, átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos tartályokat;
Magyarul a webáruház raktárában vannak termékeink, ezeket beletesszük egy dobozba, „becsomagoljuk” (gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás), akkor vonatkozik ránk az EPR, vagy ha a webáruházas termékünket mozgatjuk két raktárunk között (szállítási vagy harmadlagos csomagolás). Talán egy webshopnál ez a két eset fordul elő ritkábban, viszont a fogyasztói vagy elsődleges csomagolást minden egyes termékünk vevőhöz szállítása során elvégezzük.
Itt látszik, hogy nem csak a termékünk gyártójának kell megfizetnie az EPR díjat, hanem nekünk is, mint webáruház tulajdonosnak, akik értékesítjük a termékeket.
Fogalmak a 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról jogszabályból:
8. csomagolóanyag: a csomagolóeszközök előállítására, illetve az ideiglenes védőburkolat kialakítására közvetlenül alkalmazható szerkezeti anyagok gyűjtőfogalma;
9. csomagolóeszköz: a termék vagy a kisebb csomagolás befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetű – általában ipari, vagy szolgáltató jellegű tevékenység keretében előállított – ideiglenes védőburkolat, továbbá a raklap;
10. csomagolási segédanyag: a csomagolás kiegészítő vagy járulékos részeként felhasználható – így különösen záró, rögzítő, párnázó, díszítő – elemek, valamint kellékek, így különösen címke, páralekötő anyag, hordfogantyú, ragasztó gyűjtőfogalma;
11. * csomagolószer: a csomagolóanyag, a csomagolóeszköz és a csomagolási segédanyag;
Webáruház vagyok nem „gyártó”!
Sok webáruház tulajdonos nem foglalkozik az EPR-el, mert kiterjesztett gyártói felelősségről van szó, amiben téves módon gyártó szerepel, pedig nem csak a gyártókra vonatkozik a jogszabály. Eddig a webáruház tulajdonosok nagy érszét nem érintette a csomagolás, mert nem ő hozta be külföldről a terméket vagy a csomagolóanyagot belföldről vásárolta, így már nem volt első belföldi forgalomba hozó, így a termékdíjat sem ő fizette meg. Ezzela jogszabállyal viszont már nem a csomagolószer gyártás lesz kötelezett, hanem a csomagolás.
Mindegy milyen csomagolóanyagot használunk a webáruházunkban a termékek csomagolására?
Leegyszerűsítve a webáruházakra, igen, de érdemes megnézni a 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról című rendelet 1. számú mellékletét.
A Kiterjesztett gyártói felelősség nem ugyanaz, mint a termékdíj!
A termékdíj a csomagolószert veszi inkább figyelembe, míg a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) a csomagolás tevékenységével hozható inkább összefüggésbe. Ezért is érinti a webáruházakat is.
Kire vonatkozik Kiterjesztett gyártói felelősség?
Az EPR díj, azaz a kiterjesztett gyártói felelősségi díj fizetési kötelezettsége annak a webáruháznak keletkezik, aki az érintett körforgásos termékeket gyártja, belföldön értékesíti , saját célra felhasználja, vagy külföldi import után elsőként értékesíti belföldön, valamint, leginkább ez a rész vonatkozik a legtöbb webáruházra, bármilyen terméket becsomagol és belföldre szállít.
Miért is kell ezt megint fizetni?
Ezen a jogcímen beszedett díjak forrást képeznek a majdani hulladék kezelésére. Leginkább talán az a célja, hogy ösztönözze a forgalmazókat és általuk leginkább a gyártókat az előállított termékek környezetbarát tervezésére, a gyártás során keletkező hulladék minimalizálásra és újrahasznosítására.
EPR nyilvántartás és adatszolgáltatás
80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól
28. § (1) A nyilvántartást az adatszolgáltatásra kötelezett úgy vezeti, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljeskörűen teljesíthető legyen, és az ellenőrzések során a termék- és hulladékforgalom tételes nyomonkövethetőségét biztosítsa.
Fontos tudni, hogy bár adatszolgáltatás „csak” negyedévente van, a pontos adatszolgáltatáshoz az adatokat naprakészen szükséges rögzíteni. A negyedéves jelentést a Hulladékgazdálkodási Hatóság felé kell beküldeni.
A hatóság felé kell megtenni az előző negyedéves kibocsátásra vonatkozó mennyiségi adatszolgáltatást a jogszabályban megadott körforgásos termékkód logika szerint, mely mennyiségi adatokat a koncessziós társaság a hatóságtól kapja meg (tehát nem a MOHU felé lesz negyedéves jelentési kötelezettsége).
A hatóság felé megadott mennyiségi adatszolgáltatást a MOHU a hatóságtól kapja meg. Figyelembe véve a miniszteri rendeletben az adott évre kihirdetett EPR díjakat, a MOHU kiállítja az adott gyártó részére az általa forgalomba hozott körforgásos termék kategóriákra és mennyiségekre vonatkozóan a számlát a negyedéves gyártói felelősségi díjról, melynek összegét a gyártó a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül fizeti meg a koncessziós társaság részére. A gyártótól a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat tehát a koncessziós társaság szedi be, és kezeli a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket.
